Carl Gustav Jung - A tudattalan dinamikája (ÖM 8)

Az Összegyűjtött Munkák 8. kötete, A tudattalan dinamikája túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek Jung alapvető felismeréseit és lényeges munkahipotéziseit mutatják be. Hat tanulmány foglalkozik a szerző egyik fontos művével, a Wandlungen und Symbole der Libido-val szemben megfogalmazott ellenvetésekkel, illetve dokumentálják a libidóelméletét, amelynek kidolgozását 1912-ben kezdte meg, de csak 1928-ban zárta le. Az „Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről” című írás mindenekelőtt a szerző ismeretelméleti álláspontját mutatja meg. Ebben a tanulmányban a „tudat” és a „tudattalan” fogalmait azok történeti fejlődésében és az ösztönfogalommal való összefüggésében vizsgálja. Mint az „Ösztön és tudattalan” című írásból is kiderül, ez a kérdés Jungot már 1919-ben foglalkoztatta, és vizsgálódásainak eredményei vetették meg utóbb a jungi archetípustan alapjait is. Jelen kötetbe került a „Szinkronicitás mint az akauzális összefüggések elve” című tanulmány is, mivel ebben olyan ösztönösen, illetve archetipikusan meghatározott tényállásokról van szó, amelyek a kauzalitás elvével nem ragadhatók meg: sokkal inkább olyan, az érzékelésre vonatkozó koincidenciákról van ugyanis szó, amelyek új dimenzióval gazdagítják a tudományos megértést. Nagyon is érthetőnek tűnik, hogy Jung sokáig halogatta ezen, a tudományt forradalmasító írásának közzétételét. A szinkronicitástan a modern fizika és az analitikus pszichológia közötti összefüggéseket mutat ki a valóság egy eleddig még alig kutatott és nehezen megközelíthető határterületén. E három fő írás köré csoportosulnak jelen kötet tematikusan kapcsolódó cikkei. „Az élet fordulóján” és „A transzcendens funkció” című cikkekre különösen fel kell hívnunk a figyelmet. „Az életút fordulóján” az individuációs folyamat problémájával foglalkozik, amely főként az életút második felében felmerülő feladat, míg „A transzcendens funkció” – amelyet a szerző 1916-ban írt, de csak negyven évvel később tett közzé – a tudattalan folyamatok prospektív jellegét vizsgálja. Innen indulnak Jung értekezései az „aktív imagináció”-ról, amely az analitikus pszichológián belül a lélektani tapasztalatok és vizsgálódások lényeges elemét képezi. Empirikus alapon egyes elméleti koncepciókkal foglalkoznak azok a rövidebb írások, amelyekben a szerző a világnézet, a valóság és valóságon túli valóság, a szellem és élet, valamint a szellemhit kérdéseit tárgyalja. A szerző ezeket fenomenológiailag próbálja megragadni és a pszichológiai kutatás számára elérhetővé tenni. Tartalomjegyzék I. A lélek energetikájáról II. A transzcendens funkció III. A komplexuselméletről általánosságban IV. A lelkialkat és az öröklődés pszichológiai jelentősége V. Az emberi viselkedés pszichológiai determinánsai VI. Ösztön és tudattalan VII. A lélek szerkezete VIII. Elméleti gondolatok a pszichés tényező lényegéről IX. Általános szempontok az álom pszichológiájához X. Az álmok lényegéről XI. A szellemhit pszichológiai alapjai XII. Szellem és élet XIII. Korunk pszichológiájának alapproblémája XIV. Analitikus pszichológia és világnézet XV. Valóság és valóságon túli valóság XVI. Az életút fordulóján XVII. Lélek és halál XVIII. A szinkronicitás mint az akauzális összefüggések elve Már megjelent kötetek: 3 Az elmebetegségek pszichogenezise 4 Freud és a pszichoanalízis 5 Az átalakulás szimbólumai 6 Lélektani típusok 7 Két írás az analitikus pszichológiáról 9/I Az archetípusok és a kollektív tudattalan 9/II Aión 10 A változó civilizáció 11 A nyugati és a keleti vallások lélektanáról 12 Pszichológia és alkímia 13 Az alkimista elképzelésekről 15 A szellem jelensége a művészetben és a tudományban 16 A pszichoterápia gyakorlata 17 A személyiség fejlődése 18/I A szimbolikus élet 18/II A szimbolikus élet