ANTROPOGÉN ÖKOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Szerkesztette: Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor L’Harmattan Kiadó, 2009 „E tanulmánykötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke által Andrásfalvy Bertalan vezetése alatt 2002–2005 között elnyert, „Iskolateremtő egyéniségek – Tudományos Iskolák” támogatására kiírt OTKA program kutatási eredményeit tartalmazza. Tudományos vállalkozásunk célja a Kárpát-medencében az utóbbi 1000 év emberi tevékenysége (különösen az erdőirtás, a vízrendezések, a pusztásodás, a szőlőművelés és a nagyüzemi gazdálkodás) eredményeképp bekövetkezett ökológiai változások történeti-néprajzi vizsgálata volt. Kutatásunk során a gazdálkodás tájra gyakorolt hatásának, ember és ökológiai környezet szerves kapcsolatának a vizsgálata mellett külön figyelmet szenteltünk az ott élő népesség történelmi sorsának, társadalmi-kulturális jellemzőinek, a földtulajdon és a földhasználati jog változásainak, a foglalkoztatottságnak, a demográfiai viszonyoknak – azaz minden olyan tényezőnek, amely az emberi tájhasználatot, az ökológiai környezet antropogén átalakítását befolyásol(hat)ta. A vizsgált folyamatokat – elsősorban a Dunántúl, illetve a Kisalföld eddig kevésbé ismert területeire koncentrálva –meghatározott kutatópontokon vizsgáltuk, törekedve arra, hogy a változásokat a fellelhető történeti térkép és más forrásanyag segítségével időben a lehető legmesszebb visszavetítve nyomon kísérjük és dokumentáljuk. Munkánkkal a jelenkori emberi beavatkozások történeti előzményeit illetve jövőbeli következményeit, várható hatásait, előnyeit és hátrányait kívántuk társadalomtudományi és döntéshozói–politikai szinten egyaránt tudatosítani, egyúttal a jövőbeli beavatkozások tervezéséhez megbízható forrásanyagot, kiérlelt elemzéseket szolgáltatni – ezzel járulva hozzá az egykor létezett, de mára elszegényített szerves tájak ökológiai rehabilitációjához.” A tartalomból: Vargyas Gábor: Előszó Andrásfalvy Bertalan: Bevezetés – A gazdálkodás következtében végbement földfelszínváltozások vizsgálata a Kárpát-medencében Dóka Klára: A Duna-mappáció (1823-1845) Fodor Zoltán: Fokok a magyarországi Tisza-szakaszon az átfogó szabályozás előtt Kiss Andrea: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk, fluens de prefato lacu” - Fok, Sár, Foksár Filep Antal: Víz a „magasban”. Megjegyzések az árvízmentes térszínek és a domb- illetve hegyvidékek hagyományos vízgazdálkodásához Néma Sándor: Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben. Vizek, árvizek és a társadalmi konfliktusok összefüggései a 18-19. században Szabó Péter: Hagyományos erdőgazdálkodás a Kárpát-medencében Frisnyák Sándor: Táj- és erőforrás-hasznosítás a Zempléni-hegységben. Tájtörténeti vázlat Máté Gábor: A kultúrtáj változásának aspektusai Kárászon Hosszú Csaba: Adalékok a határhasználat és a tájátalakulás történetéhez a somogyi Nagy-berek területén Béres Sándor: Dánszentmiklós tájtörténete Tanai Péter: A nyalkai határ kiélésének vizsgálata kéziratos történeti és mai térképes dokumentumok egybevetése révén Géber József: Határhasználati változások Ménfőcsanakon Dobai Szilvia: A határhasználat és az életmód változása Fehérvárcsurgón és környékén Pákozdi Ildikó: A dunántúli Igar község társadalmának változásai a földtulajdon-szerkezet átalakulása tükrében Farkas Judit: „Krisna egyik kertje”. Hit-orientált életmód és környezet-átalakítás Somogyvámoson A kötet adatai: Formátum: A/4 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2009 Terjedelem: 368 oldal